Kisbajomról az első írásos emlékek 1397-ből maradtak fenn, ekkor még Kysbayon névvel.
Az 1554. évi török kincstári adójegyzékben Kisbája néven fordul elő, 6 adóköteles házzal. 1715-ben 19 háztartást írtak össze.
1847. július 14-én a település leégett, az újjáépítés során szabályos, átgondolt szerkezetre törekedtek. A legtöbb ház a 19. század második felében épült, így Kisbajom egységes arculatot őriz. 1967-ig nem kötötte össze szilárd burkolatú út a külvilággal, ennek köszönhető, hogy a faluban nagyszámú népi építészeti érték maradt fenn, amelyeknek egy része országos, illetve helyi védelem alatt áll. Ezek a szép régi parasztházak, tágas utcák, zöldellő parkok adják meg a település sajátos hangulatát.
Akik ismerik a környéket csak úgy nevezik, hogy a „Rinyamente ékszerdoboza”.
A Református Templom a tűzvész után két évvel, 1849-ben már állt.